Tisza-tó

Természeti értékek

A négy megyével határos, gátak közé szorított Tisza-tavat ma már a biológiai és a turisztikai sokszínűség jellemzi. Létrejött egy természeti értékekben igen gazdag élővilág, amelyben őshonos és egyedülálló növények, állatok jutottak élettérhez, Európa vándormadarai pihenőhelyhez, az itt élők és az ide látogatók pedig üdülési, pihenési, horgászati és vadászati lehetőséghez. A kiskörei duzzasztással kialakított vízfelület az ország második legnagyobb tava, ezt a települést tekintik a Tisza-tó „fővárosának”. Különleges tájegység, háborítatlan természeti környezettel, mesterségesen kialakított tájelemekkel, kiemelkedő fontosságú megyei üdülőkörzet. A tó területének növényzete erdőkre, mocsárrétekre, mocsarasokra és hínárosokra osztható, amelynek nyomán igen változatos növényegyüttesek, fajban gazdag, esztétikailag gyönyörű területek alakultak ki. A táj eredeti arculatához tartoztak az ártéri ligeterdők (amelyeket hosszabb-rövidebb ideig rendszeresen elönt a folyók tavaszi áradása), ahol a fehér fűz és a fehér nyár, a törékeny fűz és fekete nyár alkották a növényvilágot. A Tisza-tó kialakításakor azonban a területen található ligeterdők túlnyomó részét kiirtották. A megmaradt szigeteken ugyan felnövőben van az újulat, de idős, nagy fákból álló erdőfolt kevés maradt. A holtágak növényzete a folyóvizekénél sokkal gazdagabb. Felszínükön gyakori lebegő hínárnövény az apró békalencse meg a vízipáfrány, amit ruca örömnek is neveznek. Ahol nem túl mély a víz, a mederfenéken gyökerező sulyom, tündérrózsa és tündérfátyol alkot összefüggő mezőket. Partközelben a nád mellett gyakori a keskenylevelű gyékény, a békabuzogány és a sárga nőszirom. A több mint 100 azonosított növényfaj egy része védett. A korábban a folyóvízre jellemző halfajok a víz tározása nyomán struktúra változáson mentek át és jelenleg az állóvízi fajok dominálnak. Alig lehet találni kecsegét és márnát, ritkaság lett a paduc és a domolykó. A tározótó sekély, növényzettel benőtt részei elsősorban azoknak az álló- és csendes vizet kedvelő halaknak az elszaporodását segítették elő, amelyek növényekre rakják ikráikat. Nagyon megnőtt a dévérkeszeg állománya, s kedvezőek a feltételek a bodorka, a karikakeszeg és laposkeszeg számára. A tó halállománya bőséges, sok fajnak jelent változatos élőhelyet. A horgászok számára a legjelentősebb fajok a pontyfélék, a csuka-, süllő-, harcsa-, amur- és busafélék, bár a zsákmány zömét a csekélyebb értékű keszegfajok adják. A jelenleg ismert, közel 50 halfajból több védett is megtalálható itt. A gyönyörködtető növényvilág, a gazdag halfauna mellett sok turistát a tó változatos és fajgazdag madárvilága vonz. Nem véletlen, hogy a tiszafüredi Madárrezervátum (amely a Hortobágyi Nemzeti Parkhoz tartozik, s a Tiszafüred - Poroszló közötti vasútvonaltól északra található) védett területe a Tisza-tónak. A kísérővel látogatható rezervátum területén számos ritka madárfaj - gémek, kócsagok, kárókatonák, bakcsók, dankasirályok, héják - talált megfelelő életteret. Persze a madarak nemcsak itt, hanem a tó szabadon látogatható alsó részében is megtelepednek. A Tisza meredek partjainak jellegzetes fészkelői a parti fecskék és az ékszerként tündöklő jégmadarak. A puhafás ligeterdőkben kerecsensólyom, vándorsólyom, fekete gólya él. A holtágakat is kedvelik a vízimadarak. Legnagyobb számban szárcsa és vízityúk költ a partszegély növényei közt, de nem ritkák a récék és vöcskök sem. Az ártéri ligeterdőkben az emlősök közül két olyan fajt érdemes megemlíteni, amely nemcsak jellemző, hanem vadászati szempontból is fontos: az őzet és a vaddisznót.

Gyógyvizek hazája

Az a mondás járja, hogy ha valaki kicsit mélyebbre szúrja a sétabotját az Alföldön, ott termálvíz tör a magasba. Többségük csak kellemes kikapcsolódást nyújt, de sok akad köztük, amely gyógyhatású ásványi sókat tartalmaz. Tiszafüred és környékén fúrt kutakból 1000-1200 m mélységből 50-60 °C hőmérsékletű víz nyerhető. A térség települései közül egyedül Tiszafüred használta ki ezt az adottságot, hiszen turizmusának egyik fő értéke az alkáli-hidrogénkarbonátos termál-gyógyvíz kincs, s az erre alapozott vízgyógyászati kultúra. A víz kémiai és hőhatása együttesen alkalmas idült mozgásszervi, reumatológiai betegségek, porckorongkopásos betegségek, izombénulással és sorvadással járó ideggyógyászati betegségek, sőt idült nőgyógyászati betegségek kezelésére is. A gyógyvíz hatását fokozzák a gyógyfürdőben létesített fizioterápiás kezelési lehetőségek.